Gyermekkorom óta a figyelmem középpontjában az ember és az emberi kapcsolatok állnak. Mindig is az emberi cselekvés mozgatórugója, motivációja érdekelt. A környezetemben tapasztalt válások számának megsokszorozódása késztetett írásra. Több érintettet sikerült megszólítanom, így kerültem közelebb a problémához.
Nem lenne annyi válás, sikertelen élettársi kapcsolat, ha egyértelművé, világossá tennénk a nemek eltérő biológiai működését és az ebből származó konfliktusokat.
A férfiak valóban komolyan gondolják a házastársi hűséget, hogy egy életre elkötelezik magukat kizárólag asszonyuknak. Ám hamarosan szembe kerülnek saját ösztönéletükkel, szexuális „sokirányultságukkal”. Az esetek többségében az ösztönélet erősebbnek, meghatározóbbnak bizonyul a tudatos cselekvésnél. Nem tehetnek róla, hogy ilyen skizoid módon működnek, s egy életen át harcban állnak saját magukkal. Legtöbbjük komoly lelkiismeret furdalással, bűntudattal követ el házasságtörést, vagy fordul egy harmadik felé.
Polly
Folyt.köv.
